Steig István származása – a családi hagyomány szerint – habán eredetre vezethető vissza. Nagyapja műhelyében tanonckodott, majd 1924-1927 között Budapesten a Felső Ipariskola kerámia szakára, mint műhelylátogató járt. A hagyományos formavilághoz kötődve alakította ki művészetét, főleg két irányban: egyrészt a „sárközi stílus” felhasználásával, másrészt őseit követve, akik ún. fehéredényesek voltak, ebben az irányban is dolgozott. Munkássága újabb fordulatot vett, amikor Mórágyon, a sárközi stílus egyik központjában az ásatások során régi fazekas kemencék és jelentős cseréptöredékek kerültek elő. Ezek felhasználásával új felfogású díszítményrendszert dolgozott ki. Ezzel a sárközi stíluson belül új utat is nyitott. Szakirodalmi ismerete, kiváló mesterségbeli tudással párosult. Tálai, csörgőkorsói, bokályai szép példái a sárközi népi kerámia újjáéledésének.Steig István származása – a családi hagyomány szerint – habán eredetre vezethető vissza. Nagyapja műhelyében tanonckodott, majd 1924-1927 között Budapesten a Felső Ipariskola kerámia szakára, mint műhelylátogató járt. A hagyományos formavilághoz kötődve alakította ki művészetét, főleg két irányban: egyrészt a „sárközi stílus” felhasználásával, másrészt őseit követve, akik ún. fehéredényesek voltak, ebben az irányban is dolgozott. Munkássága újabb fordulatot vett, amikor Mórágyon, a sárközi stílus egyik központjában az ásatások során régi fazekas kemencék és jelentős cseréptöredékek kerültek elő. Ezek felhasználásával új felfogású díszítményrendszert dolgozott ki. Ezzel a sárközi stíluson belül új utat is nyitott. Szakirodalmi ismerete, kiváló mesterségbeli tudással párosult. Tálai, csörgőkorsói, bokályai szép példái a sárközi népi kerámia újjáéledésének.
A Népművészet Mestere díjat fazekas tudásáért 1960-ban kapta meg.
forrás: nepmuveszetmesterei.hu
